Bizonyítás
Mivel teljesül az ed\equiv 1\pmod{\varphi(m)} kongruencia, ezért a 20.1. Tétel 3. pontja alapján teljesül az alábbi oszthatóság:
Az oszthatóság 16.1. Definíciója alapján ekkor létezik olyan k egész szám, amelyre teljesül az alábbi egyenlet:
Mindkét oldalhoz 1-et adva:
Azt kell tehát bizonyítani, hogy tetszőleges x esetén teljesül az alábbi kongruencia:
Itt két eset lehetséges. Az első – és legvalószínűbb – esetben x relatív prím m-hez. Ekkor közvetlenül alkalmazható az Euler-Fermat tétel. Ehhez alakítsuk át a kongruencia baloldalán álló kifejezést a 18.8. Tétel 2. és 3. pontjainak megfelelően:
Az Euler-Fermat tétel miatt az x^{\varphi(m)} kifejezés 1-gyel kongruens modulo m. Így a 20.2. Tétel 6. és 5. pontjai alapján a fenti kongruencia egyszerűsíthető:
Ez a kongruencia viszont nyilvánvalóan teljesül a 20.2. Tétel 1. pontja alapján.
Most nézzük meg, hogy mi a helyzet abban a nem túl gyakori esetben, ha x nem relatív prím az m=pq modulushoz, azaz x-nek és m-nek van egységtől különböző közös osztója. Ekkor a p|x és a q|x oszthatóságok közül legalább az egyik teljesül. Ha ugyanis egyik sem teljesülne, akkor a 21.4. Lemma alapján x relatív prím lenne p-hez is és q-hoz is, és a 20.12. Következmény miatt az m=pq modulushoz is, ami ellentmondás. A p|x és q|x oszthatóságok tekintetében tehát az alábbi három eset lehetséges:
1. eset: p|x és q|x
Ez a 20.1. Tétel 3. pontja alapján azt jelenti, hogy teljesülnek az alábbi kongruenciák:
Ekkor a 20.2. Tétel 6. pontja alapján e kongruenciák mindkét oldalát a k\varphi(m)+1-edik hatványra emelve teljesülnek az alábbi kongruenciák is:
A két-két kongruenciát összevetve a 20.2. Tétel 2. és 3. pontja alapján az alábbi kongruenciákat kapjuk:
2. eset: p|x és q\nmid x
Nyilván teljesül az alábbi kongruencia, mivel x többszöröse p-nek, és így mindkét oldal 0-val kongruens modulo p:
Továbbá mivel \varphi(m)=(p-1)(q-1), ezért teljesül az alábbi – itt a második lépésben felhasználtuk a hatványozás azonosságairól szóló a 18.8. Tételt:
Mivel q\nmid x, ezért a 21.4. Lemma alapján x relatív prím q-hoz, és így alkalmazható a kis Fermat-tétel, amely szerint tehát teljesül az alábbi kongruencia:
A 20.2. Tétel 6. pontja alapján mindkét oldalt a k(p-1)-edik hatványra emelve, valamint a 20.2. Tétel 5. pontja alapján mindkét oldalt x-szel megszorozva továbbra is érvényes kongruenciát kapunk:
De mivel x^{k\varphi(m)+1} = (x^{q-1})^{k(p-1)}\cdot x, ezért teljesül az alábbi kongruencia:
3. eset: p\nmid x és q|x
Ebben az esetben az x egész szám q helyett p-hez lesz relatív prím, tehát az előző gondolatmenetet szinte szóról szóra meg lehet ismételni, csak p és q szerepét fel kell cserélni. Ekkor is azt fogjuk kapni, hogy teljesülnek az alábbi kongruenciák:
Mivel ugye ed=k\varphi(m)+1, ezért mindhárom esetben végülis azt kaptuk, hogy teljesül az alábbi két kongruencia:
Ez a \Z/p\Z és a \Z/q\Z maradékosztálygyűrűkben az alábbiakat jelenti:
Ennek megfelelően ezt így írhatjuk fel a \Z/p\Z \times \Z/q\Z direkt szorzat egy elemeként:
A 22.3. és a 22.4. Tétel alapján azonban tudjuk, hogy a \Z/p\Z \times \Z/q\Z direkt szorzat elemei kölcsönösen egyértelműen megfeleltethetők a \Z/pq\Z maradékosztálygyűrű elemeivel. Ez a leképezés az iménti egyenlet bal és jobboldalához a 22.4. Tételben szereplő képlet alapján az alábbi modulo pq maradékosztályokat rendeli hozzá:
Mármost ha itt a nyilak baloldalán álló objektumok megegyeznek, akkor a leképezés kölcsönösen egyértelműsége miatt a nyilak jobboldalán álló objektumok is meg kell egyezzenek, azaz:
Ugyanezt kongruenciával megfogalmazva megkapjuk a tétel állítását:
∎