19.1. Definíció

Halmazelméleti alapfogalmak

A halmazelmélet mindössze két alapfogalmat használ. Ezek: a "halmaz" és az "eleme lenni" reláció. A halmazokat konvencionálisan nyomtatott nagybetűkkel jelöljük.

Azt, hogy egy aa objektum eleme az AA halmaznak, így jelöljük:

aAa\in A

Azt, hogy aa nem eleme AA-nak, így jelöljük:

aAa\notin A

E két állítás közül minden esetben pontosan az egyik teljesül.

Két halmazra akkor mondjuk, hogy egyenlőek egymással, ha pontosan ugyanazok az elemeik. Ha tehát AA és BB halmazok, akkor az A=BA=B kifejezés azt jelenti, hogy minden aa objektum esetén aAa\in A akkor és csak akkor teljesül, ha aBa\in B is teljesül.

Azt a halmazt, amelynek egyetlen eleme sincsen, üres halmaznak nevezzük, és így jelöljük: \empty. Tehát minden aa objektum esetén

aa\notin \empty

Ezzel szemben azt a halmazt, amelynek minden objektum eleme, univerzális halmaznak, tárgyalási univerzumnak, vagy egyszerűen csak univerzumnak nevezzük, és így jelöljük: UU. Tehát minden aa objektum esetén

aUa\in U

Egy halmaz (elemeinek) megadása kapcsos zárójelek között történik. Erre néhány példa látható a definíció utáni megjegyzésben. Bármilyen leírást is használunk, akkor mondjuk, hogy megadtunk egy halmazt, ha a tárgyalási univerzum minden objektumáról el lehet dönteni, hogy eleme-e a halmaznak vagy nem.