Bizonyítás
A tételt elegendő csak pozitív -ekre igazolni, hiszen a 18.3. Definíció utáni megjegyzés 3. pontja alapján az ellentettképzés nem befolyásolja a maradékképző függvényt, és így a gyűrű pontosan akkor nullosztómentes, amikor a gyűrű is.
Ha , akkor a 18.3. Definíció utáni megjegyzés 4. pontja alapján a nullgyűrű, ami nyilván nullosztómentes, tekintve, hogy egyáltalán nincs -tól különböző eleme.
Tegyük most fel, hogy pozitív prímszám, és a gyűrű valamely és elemeinek moduláris szorzata , azaz . Azt kell megmutatni, hogy ekkor és közül legalább az egyik szükségképpen . Az a 18.3. Definíció alapján azt jelenti, hogy , vagyis az szorzat -mel osztva maradékot ad, azaz teljesül az oszthatóság. De mivel prím, ezért a 16.13. Definíció alapján ekkor az vagy oszthatóságok közül legalább az egyik szintén teljesül. Első esetben , második esetben pedig . Azonban és maguk is modulo maradékok, ezért a 18.3. Definíció utáni megjegyzés 5. pontja alapján az első esetben , a második esetben pedig szintén . Ha tehát pozitív prímszám, akkor valóban nullosztómentes.
Azt kell még belátni, hogy minden más esetben viszont találhatunk nullosztót. Tegyük fel ezért most, hogy pozitív, de nem prímszám, és nem is . Mivel az egész számok gyűrűjében a 17.23. Tétel alapján teljesül a számelmélet alaptétele, ezért a 16.17. Tétel miatt minden felbonthatatlan egyben prím is. Mivel nem prímszám, így felbonthatatlan sem lehet. Mivel nem felbonthatatlan, és nem is egység – hiszen pozitív, de nem –, ezért összetett, ami azt jelenti, hogy létezik nemtriviális felbontása, tehát léteznek olyan és egész számok, hogy:
Itt az és a egyenlőtlenségek egyrészt a 17.2. Lemmából, másrészt pedig abból adódnak, hogy a felbontás nemtriviális, azaz és . Továbbá a és egyenlőtlenségek abból adódnak, hogy a 16.2. Tétel 8. pontja alapján az ellentettképzés nem befolyásolja az oszthatóságot, így az általánosság megsértése nélkül feltehetjük, hogy és pozitívak.
A két egyenlőtlenségből viszont az következik, hogy és a gyűrű olyan nemnulla elemei, amelyek hagyományos szorzata -mel osztva maradékot ad – nyilván, hiszen ez a szorzat épp . Ezt a -beli szorzással kifejezve:
Így tehát ők valóban nullosztók a -ben.
∎