16.16. Definíció
A számelmélet alaptétele
Legyen egy tetszőleges integritástartomány. Azt mondjuk, hogy -ben érvényes a számelmélet alaptétele, ha minden nemnulla és nem egység eleme felbontható felbonthatatlan elemeinek szorzatára, és ez a felbontás a tényezők sorrendjétől és az asszociáltságtól eltekintve egyértelmű. Ilyenkor azt mondjuk, hogy alaptételes gyűrű. Egy felbonthatatlan elem "felbontása" alatt önmagát, mint "egytényezős szorzatot" értjük.
A felbontás egyértelműsége alatt azt értjük, hogy ha vesszük valamely elem két tetszőleges
felbontását, akkor a tényezők száma ugyanannyi – azaz –, és a két felbontás tényezői egymással párba állíthatók úgy, hogy a párok tagjai egymásnak asszociáltjai legyenek.
♣