Bizonyítás
A tétel bizonyításához az alábbi két állítást kell igazolni:
- Az maradékosztály valóban az maradékosztálypár metszete, azaz .
- Nincs másik olyan maradékosztálypár a halmazban, amelynek a metszete lenne.
Az 1. állítás: a 19.2. Definíció utáni megjegyzés 5. pontja alapján és akkor és csak akkor egyezik meg, ha egymásnak részhalmazai, azaz teljesülnek az alábbiak:
Az tartalmazási reláció a 19.2. Definíció alapján azt jelenti, hogy az maradékosztály minden eleme egyúttal az -nek is és -nak is eleme. Legyen például egy tetszőleges elem az maradékosztályban. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy ugyanúgy az maradékosztályt reprezentálja, mint . Azaz , ami ugye az alábbi kongruenciát jelenti:
Mivel azonban a és oszthatóságok nyilvánvalóan teljesülnek, ezért a 20.2. Tétel 7. pontja miatt teljesülnek az alábbi kongruenciák is:
Tehát benne van az és maradékosztályokban, azaz valóban teljesül az tartalmazási reláció.
Most az tartalmazási relációt igazoljuk. Ez a 19.2. Definíció alapján azt jelenti, hogy az és maradékosztályok közös elemei egyúttal az maradékosztálynak is elemei. Legyen például egy tetszőleges elem az és maradékosztályok metszetében. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy ugyanúgy benne van mind az , mind pedig a maradékosztályokban, mint .
Az maradékosztályba pontosan azok az egész számok tartoznak bele, amelyeket az alábbi kongruenciába az ismeretlen helyére behelyettesítve a kongruencia teljesül:
Ehhez hasonlóan a maradékosztályba pontosan azok az egész számok tartoznak bele, amelyeket az alábbi kongruenciába az ismeretlen helyére behelyettesítve a kongruencia teljesül:
A fentebb említett tehát -sel karöltve kielégíti az iménti két kongruenciából álló rendszert. Ám a kínai maradéktétel állítása szerint minden ilyen tulajdonságú egész szám ugyanabba az egyetlen modulo maradékosztályba esik. Az nyilvánvaló, hogy , hiszen a tétel szövege alapján ő épp az maradékosztály reprezentánseleme. Következésképp is szükségképpen -ben van, azaz valóban teljesül az tartalmazási reláció.
Mivel mindkét irányú tartalmazási reláció teljesül és között, ezért a két halmaz valóban megegyezik.
A 2. állítás: Tegyük fel indirekt, hogy létezik egy -től különböző maradékosztálypár a halmazban, amelynek a metszete, azaz:
Tegyük fel továbbá, hogy a maradékosztályt a egész számmal, míg a maradékosztályt a egész számmal reprezentáljuk, azaz:
Legyen egy tetszőleges elem az maradékosztályban. Egyrészt a fentebb egyszer már leírt gondolatmenetet megismételve ez az alábbi kongruenciákat jelenti:
Másrészt viszont az indirekt feltételezésünk miatt a és maradékosztályok metszete. Emiatt ugyanúgy benne van a maradékosztályban, mint , valamint ugyanúgy benne van a maradékosztályban, mint . Teljesülnek tehát az alábbi kongruenciák:
A 20.2. Tétel 3. pontja miatt teljesülnek tehát az alábbi kongruenciák is:
Azaz egyrészt az által reprezentált modulo maradékosztály – ez ugye az halmaz – megegyezik a által reprezentált modulo maradékosztállyal – ez pedig ugye a halmaz. Másrészt az által reprezentált modulo maradékosztály – ez ugye a halmaz – megegyezik a által reprezentált modulo maradékosztállyal – ez pedig ugye a halmaz.
Minthogy és , ezért indirekt feltételezésünkkel ellentétben az maradékosztálypár mégiscsak megegyezik a maradékosztálypárral. Azaz a 2. állításnak megfelelően az páron kívül nincs másik olyan maradékosztálypár a halmazban, amelynek a metszete lenne.
∎