Megjegyzés
1.
Az imént bevezetett szimbólummal jelölt tartalmazási relációt ne keverjük össze a 19.1. Definícióban bevezetett relációval. Nagyon nem ugyanaz a két fogalom! Ha például és két halmaz, akkor azt fejezi ki, hogy összes eleme egyúttal -nek is eleme. Ezzel szemben azt fejezi ki, hogy egy olyan halmaz, amelynek elemei maguk is halmazok, és ezek közül az halmaz az egyik. A 18.8. szakaszban a 18.23. Tétel szerinti maradékosztálygyűrűknek például az elemei maradékosztályok, amelyek ugye maguk is halmazok. Gyakran fogjuk ugyanakkor használni a " tartalmazza -t elemként" kifejezést. Ilyenkor értelemszerűen mindig az "eleme lenni"-relációra, és nem pedig az tartalmazási relációra gondolunk.
2.
A -vel jelölt üres halmaz részhalmaza tetszőleges halmaznak, máskülönben létezne olyan , amelyre viszont . Ez ellentmondás, ugyanis a 19.1. Definíció alapján tetszőleges esetén , azaz az üres halmaznak egyetlen eleme sincs.
3.
Minden halmaz esetén , máskülönben létezne olyan objektum, amelyre és egyszerre teljesül. Ez ellentmondana a 19.1. Definíció utáni megjegyzés 4. pontjában szereplő "kizárt harmadik elvének".
4.
Minden halmaz részhalmaza továbbá az univerzális halmaznak, máskülönben létezne olyan objektum, amelyre teljesül ugyan, azonban . Ez ellentmondás, ugyanis a 19.1. Definíció alapján tetszőleges esetén , azaz univerzális halmaznak eleme minden objektum.
5.
Két halmaz akkor és csak akkor egyenlő egymással, ha részhalmazai egymásnak. Ha ugyanis , akkor a 3. pont miatt és nyilván teljesül. Visszafelé: Egyrészt, ha teljesül, akkor -ból következik . Másrészt ha is teljesül, akkor -ből is következik . Ebben az esetben tehát akkor és csak akkor, ha , azaz a két halmaznak pontosan ugyanazok az elemei, és így a 19.1. Definíció alapján egyenlőek egymással.
♣