Bizonyítás
Ha , akkor nyilván igaz az állítás, hiszen a 17.6. Tétel 5. pontja miatt egyrészt , másrészt a 15.1. Tétel 1. pontja miatt .
Ha , akkor hasonló okok miatt szintén nyilvánvalóan teljesül a tétel, hiszen egyrészt , másrészt .
Az általánosság megsértése nélkül feltehetjük tehát, hogy , valamint és közül legalább az egyik nem , és emiatt a 16.2. Tétel 4. pontja miatt .
Mivel közös osztó, ezért teljesülnek az alábbi oszthatóságok:
Ekkor azonban a 17.8. Tétel miatt teljesülnek az alábbi oszthatóságok is:
Ez viszont azt jelenti, hogy közös osztója -nek és -nek. Mivel feltételeztük, hogy bármely két elemnek létezik kitüntetett közös osztója, ezért nyilván létezik az kitüntetett közös osztó is. Ez viszont – kitüntetett lévén – többszöröse bármely más közös osztónak, így -nek is. Azt tehát már tudjuk a tételben szereplő két kifejezésről, hogy teljesül közöttük az alábbi oszthatóság:
Ez viszont a 16.1. Definíció alapján épp azt jelenti, hogy létezik olyan elem, amelyre teljesül az alábbi egyenlet:
Azt fogjuk megmutatni, hogy egység, mivel ebből a 16.10. Tétel miatt már következik az asszociáltság. Vizsgáljuk hát meg a fenti egyenletet.
Ennek jobboldala és közös osztója, így az egyenlet baloldala is. Fennállnak tehát az alábbi oszthatóságok:
Mivel a bizonyítás elején az általánosság megsértése nélkül feltehettük, hogy , így mindkét oszthatóságot egyszerűsíteni lehet vele a 17.8. Tétel miatt. Ekkor ezt kapjuk:
Azt kaptuk tehát, hogy közös osztója -nak és -nek, és így osztója az ő kitüntetett közös osztójuknak. Azaz:
Mivel a bizonyítás elején láttuk, hogy , ezért ismét alkalmazható a 17.8. Tétel, amely szerint mindkét oszthatóságot egyszerűsíteni lehet -vel. Ekkor ezt kapjuk:
A elem tehát osztója az egységelemnek, emiatt a 16.5. Tétel értelmében valóban egység. Következésképp a 16.10. Tétel miatt -ből következik az asszociáltság, ahogyan a tétel állítja.
∎