Bizonyítás
A 19.8. Tétel alapján egy halmazrendszerben legfeljebb egy legszűkebb elem létezhet. Így elegendő megmutatni, hogy létezik legszűkebb elem, az ugyanis garantáltan az egyetlen lesz.
Mivel az gyűrű tetszőleges részhalmaza lehet, ezért előszöris kérdés, hogy létezik-e egyáltalán olyan részgyűrű, amely tartalmazza -et? Erre természetesen igen a válasz, hiszen "legrosszabb esetben" maga a teljes egy ilyen részgyűrű. Az halmazrendszer tehát biztosan nem üres.
Most képezzük az halmazrendszer összes elemének metszetét, és jelöljük ezt a halmazt -sel. Minthogy elemei részgyűrűk -ben, így a 19.9. Tétel alapján is részgyűrű -ben. Továbbá az -ről azt mondtuk, hogy ő részhalmaza minden -beli részgyűrűnek, emiatt részhalmaza ezek metszetének, azaz -nek is.
Ez viszont azt jelenti, hogy maga is az halmazrendszer eleme, hiszen ő is egy -et tartalmazó részgyűrű -ben. Ráadásul mivel ő a metszete összes elemének, ezért egyben részhalmaza is azoknak. Másként fogalmazva bármilyen részgyűrűre teljesül, hogy . Ez a 19.7. Definíció szerint viszont épp azt jelenti, hogy nem más, mint az halmazrendszer legszűkebb eleme. Más szavakkal a legszűkebb olyan részgyűrű -ben, amely tartalmazza az részhalmazt, azaz a tételbeli jelölést használva:
A legszűkebb -et tartalmazó bal-, jobb-, illetve kétoldali ideál létezésére és egyértelműségére vonatkozó állítás a fentiekhez teljesen hasonló módon igazolható.
∎