Bizonyítás

Nézzük először a részgyűrűkre vonatkozó állítást! Jelöljük SS-sel az S\mathcal{S} halmazrendszerben lévő részgyűrűk únióját. Azt kell megmutatni, hogy SS részgyűrű RR-ben. Ez a 18.15. Tétel szerint pontosan akkor teljesül, ha SS zárt az RR-beli összeadásra, szorzásra és ellentettképzésre, valamint tartalmazza az RR gyűrű nullelemét.

Mivel S\mathcal{S} minden eleme részgyűrű, így a 18.15. Tétel 3. pontja miatt mindegyik tartalmazza RR nullelemét. Az tehát valóban benne van ezek úniójában, azaz SS-ben.

Legyen most xx az SS halmaz egy tetszőleges elem. Mivel SS az S\mathcal{S}-beli részgyűrűk úniója, így ezek között biztosan létezik legalább egy olyan XX részgyűrű, amelynek xx szintén eleme. Az XX viszont a 18.15. Tétel 4. pontja miatt zárt az ellentettképzésre. Így x-x is eleme XX-nek, és emiatt SS-nek is.

Végül legyen xx és yy az SS halmaz két tetszőleges eleme. Mivel SS az S\mathcal{S}-beli részgyűrűk úniója, így ezek között biztosan léteznek olyan XX és YY részgyűrűk, hogy xXx\in X és yYy\in Y teljesül. Mivel az S\mathcal{S} halmazrendszerben bármely két részgyűrű között legalább az egyik irányban fennáll a tartalmazási reláció, ezért XYX\sube Y vagy YXY\sube X közül legalább az egyik teljesül.

Ha például XYX\sube Y a helyzet, akkor xXx\in X miatt xYx\in Y is teljesül, azaz xx és yy mindketten benne vannak a YY-ban. De ekkor az összegük és a szorzatuk is benne van YY-ban – mivel YY részgyűrű –, és így SS-ben is.

Ha XYX\sube Y nem teljesül, akkor teljesül YXY\sube X, és ekkor a fentivel megegyező gondolatmenet alapján xx és yy összege és szorzata XX-ben lesz benne, és így megintcsak SS-ben is. Az SS únióhalmaz tehát valóban részgyűrű RR-ben.

Most nézzük a balideálokra vonatkozó állítást! Jelöljük II-vel az I\mathcal{I} halmazrendszerben lévő balideálok únióját. Azt kell megmutatni, hogy II balideál RR-ben. Ez a 18.18. Definíció szerint azt jelenti, hogy egyrészt II részgyűrű RR-ben, másrészt akármelyik aIa\in I elemet balról megszorozva akármelyik rRr\in R elemmel, az így kapott rara szorzat szintén benne van II-ben. Minthogy I\mathcal{I} minden eleme részgyűrű RR-ben – hiszen balideál –, ezért a fentiek alapján az II únióhalmaz is részgyűrű RR-ben. Elegendő tehát csak a baloldali szorzásra vonatkozó feltételt ellenőrizni.

Mivel aIa\in I, és II az I\mathcal{I}-beli balideálok úniója, így e balideálok között biztosan létezik olyan XX balideál, amelynek aa szintén eleme. Minthogy XX balideál, emiatt az rara szorzat is benne van XX-ben, és így II-ben is. Emiatt II valóban balideál RR-ben.

A jobbideálokra vonatkozó állítás értelemszerűen ugyanezzel a gondolatmenettel igazolható azzal a különbséggel, hogy ekkor az rara szorzat helyett az arar szorzatot kell tekinteni.

Végül a (kétoldali) ideálokra vonatkozó állítás triviálisan adódik, hiszen minden (kétoldali) ideál egyszerre bal- és jobbideál.