Bizonyítás
Nézzük először a részgyűrűkre vonatkozó állítást! Jelöljük -sel az halmazrendszerben lévő részgyűrűk únióját. Azt kell megmutatni, hogy részgyűrű -ben. Ez a 18.15. Tétel szerint pontosan akkor teljesül, ha zárt az -beli összeadásra, szorzásra és ellentettképzésre, valamint tartalmazza az gyűrű nullelemét.
Mivel minden eleme részgyűrű, így a 18.15. Tétel 3. pontja miatt mindegyik tartalmazza nullelemét. Az tehát valóban benne van ezek úniójában, azaz -ben.
Legyen most az halmaz egy tetszőleges elem. Mivel az -beli részgyűrűk úniója, így ezek között biztosan létezik legalább egy olyan részgyűrű, amelynek szintén eleme. Az viszont a 18.15. Tétel 4. pontja miatt zárt az ellentettképzésre. Így is eleme -nek, és emiatt -nek is.
Végül legyen és az halmaz két tetszőleges eleme. Mivel az -beli részgyűrűk úniója, így ezek között biztosan léteznek olyan és részgyűrűk, hogy és teljesül. Mivel az halmazrendszerben bármely két részgyűrű között legalább az egyik irányban fennáll a tartalmazási reláció, ezért vagy közül legalább az egyik teljesül.
Ha például a helyzet, akkor miatt is teljesül, azaz és mindketten benne vannak a -ban. De ekkor az összegük és a szorzatuk is benne van -ban – mivel részgyűrű –, és így -ben is.
Ha nem teljesül, akkor teljesül , és ekkor a fentivel megegyező gondolatmenet alapján és összege és szorzata -ben lesz benne, és így megintcsak -ben is. Az únióhalmaz tehát valóban részgyűrű -ben.
Most nézzük a balideálokra vonatkozó állítást! Jelöljük -vel az halmazrendszerben lévő balideálok únióját. Azt kell megmutatni, hogy balideál -ben. Ez a 18.18. Definíció szerint azt jelenti, hogy egyrészt részgyűrű -ben, másrészt akármelyik elemet balról megszorozva akármelyik elemmel, az így kapott szorzat szintén benne van -ben. Minthogy minden eleme részgyűrű -ben – hiszen balideál –, ezért a fentiek alapján az únióhalmaz is részgyűrű -ben. Elegendő tehát csak a baloldali szorzásra vonatkozó feltételt ellenőrizni.
Mivel , és az -beli balideálok úniója, így e balideálok között biztosan létezik olyan balideál, amelynek szintén eleme. Minthogy balideál, emiatt az szorzat is benne van -ben, és így -ben is. Emiatt valóban balideál -ben.
A jobbideálokra vonatkozó állítás értelemszerűen ugyanezzel a gondolatmenettel igazolható azzal a különbséggel, hogy ekkor az szorzat helyett az szorzatot kell tekinteni.
Végül a (kétoldali) ideálokra vonatkozó állítás triviálisan adódik, hiszen minden (kétoldali) ideál egyszerre bal- és jobbideál.
∎