Bizonyítás
A azon -nél nemnagyobb pozitív egészeknek a számával egyezik meg, amelyek -hez relatív prímek. A 20.12. Következmény alapján bármilyen tetszőleges egész szám akkor és csak akkor relatív prím -hez, ha relatív prím -hoz is és -hez is.
A érték kiszámításához tehát azokat az -nél nemnagyobb pozitív egészeket kell megszámlálnunk, amelyek relatív prímek -hoz is és -hez is. Ezt a következő lépésekben fogjuk megtenni:
- Összegyűjtjük az összes -hoz relatív prím egész számot.
- Ezek közül kiválasztjuk azokat, amelyek és közé esnek.
- Végül a maradékból kiválogatjuk azokat, amelyek -hez is relatív prímek.
1. lépés
A 20.15. Tétel alapján az -hoz relatív prímek pontosan a modulo redukált maradékosztályok elemei lesznek. Ilyenből a 20.7. Definíció alapján épp darab van. E darab modulo redukált maradékosztály mindegyikéből válasszuk ki a legkisebb pozitív elemet. Az így kapott , , ..., számok tehát reprezentálják az összes modulo redukált maradékosztályt.
A 20.4. Tétel alapján e maradékosztályok elemei – és csak azok – kifejezhetők az , , ..., reprezentánselemek segítségével az alábbi táblázat szerint, ahol minden oszlop egy-egy redukált maradékosztálynak felel meg:
2. lépés
Most minden olyan számot kidobálunk ebből a táblázatból, amely nem és közé esik. Mivel az , , ..., reprezentánselemeket úgy választottuk ki, hogy minden oszlopban ők legyenek a legkisebb pozitív egészek, ezért a táblázat ezek fölötti sorait ki is hajíthatjuk, hiszen ott már csupa negatív szám szerepel. Kérdés, hogy a táblázatban lefelé meddig mehetünk el a paraméterrel úgy, hogy bármely -edik oszlopban az egyenlőtlenség még éppen teljesüljön? A határvonal épp a érték lesz.
Ezt ugyanis behelyettesítve az egyenlőtlenségbe, valamint kihasználva a 15.11. Definíció szerinti 1. rendezési axiómát, az alábbi adódik:
Ez viszont nyilvánvalóan teljesül, hiszen -t úgy választottuk ki, hogy ő az egyik maradékosztály legkisebb pozitív eleme legyen. Minthogy a , , , ..., számok az összes létező modulo maradékosztályt reprezentálják, ezért is szükségképpen közöttük van.
Másrészt viszont a érték már nem megfelelő, ha ugyanis ezt helyettesítjük be az egyenlőtlenségbe, akkor az alábbit kapjuk:
Ez az egyenlőtlenség már nem teljesül, hiszen az -t pozitívnak választottuk. Az 1. lépésben keletkezett táblázatból tehát az alábbi rész maradt meg, a többit kidobáltuk:
Ez a táblázat tehát tartalmazza az összes olyan és közé eső egész számot, amely relatív prím -hoz.
3. lépés
Ez tehát egy oszlopból álló táblázat, és minden oszlopban darab szám van. Tekintsük például az -edik oszlopot. Ennek elemei a következők:
Vegyük észre, hogy ezt a számhalmazt úgy kaptuk, hogy a számhalmaz minden elemét megszoroztuk -val – ami ugye a tétel szövege alapján relatív prím -hez –, majd az így kapott számokhoz hozzáadtunk -t. Mivel azonban a számhalmaz nem más, mint egy modulo teljes maradékrendszer, ezért a 20.19. Tétel alapján az újonnan kapott számhalmaz is az.
Mivel a táblázat minden oszlopa ugyanígy képződött, ezért a táblázat minden oszlopában tulajdonképpen egy-egy modulo teljes maradékrendszer áll. Minden oszlopban képviselve van tehát az összes modulo maradékosztály. Mivel ezek közül a redukált maradékosztályok száma az Euler-féle -függvény a 20.7. Definíciója alapján , ezért ez egyben azt is jelenti a 20.18. Következmény alapján, hogy minden oszlopban darab olyan elem van, amely relatív prím -hez. Minthogy a táblázatban az oszlopok száma , így a táblázatnak összesen eleme relatív prím -hez is.
Összefoglalva: Összesen tehát darab olyan és közötti egész szám létezik, amely relatív prím -hoz is és -hez is. Ezek száma a bizonyítás elején közölt észrevétel alapján megegyezik azon és közötti egészek számával, amelyek relatív prímek -hez. Ezek száma viszont a 20.18. Következmény alapján , így tehát valóban teljesül a tétel állítása:
∎