15.11. Definíció

Rendezett gyűrűk

Legyen (R,+,)(R,+,\cdot ) egy tetszőleges gyűrű, valamint a gyűrű RR alaphalmazán legyen értelmezve egy részbenrendezési reláció, amelyet jelöljünk most a \leq szimbólummal. Tegyük fel továbbá, hogy tetszőleges aa, bb és cc elemek esetén teljesülnek az alábbi követelmények, amelyeket rendezési axiómáknak nevezünk:

1.
Ha aba\leq b, akkor a+cb+ca+c\leq b+c.
2.
Ha aba\leq b és 0c0\leq c, akkor acbcac\leq bc és cacbca\leq cb.

Ekkor azt mondjuk, hogy (R,+,)(R,+,\cdot ) egy részbenrendezett gyűrű a \leq relációra nézve. Amennyiben a \leq reláció egy teljes rendezés – azaz bármely két elem "összehasonlítható" egymással –, akkor azt mondjuk, hogy (R,+,)(R,+,\cdot ) egy teljesen rendezett (vagy egyszerűen csak rendezett) gyűrű a \leq relációra nézve.

Egy (R,+,)(R,+,\cdot ) gyűrűre akkor mondjuk, hogy részbenrendezhető, ha létezik olyan részbenrendezési reláció a gyűrű RR alaphalmazán, amely teljesíti a fenti két axiómát. Az (R,+,)(R,+,\cdot ) gyűrűre akkor mondjuk, hogy teljesen rendezhető (vagy egyszerűen csak rendezhető), ha létezik a fenti axiómákat kielégítő teljes rendezés az RR alaphalmazon.