Bizonyítás
Az megoldhatósága azt jelenti, hogy létezik olyan maradékosztály, amely megoldása ennek a kongruenciának. Az maradékosztályt tehát az egész számmal reprezentáltuk, azaz teljesül az kongruencia. Ez viszont a 20.1. Tétel 3. pontja alapján pontosan akkor teljesül, ha fennáll az oszthatóság. A 16.1. Definíció alapján ez pontosan akkor teljesül, ha létezik olyan egész szám, amelyre teljesül az egyenlet.
Mindkét oldalhoz -t hozzáadva azt kaptuk tehát, hogy az kongruencia akkor és csak akkor oldható meg, ha létezik olyan egész számpár, amely megoldása lineáris diofantoszi egyenletnek:
A fentiekből továbbá kiderült, hogy ekkor – és csakis ekkor – az maradékosztály valóban megoldása az lineáris kongruenciának.
Végül azt igazoljuk, hogy az egyenlet – és az eddigiek miatt az kongruencia – megoldhatóságának szükséges és elégséges feltétele az oszthatóság. Tegyük ezért fel, hogy az , számpár egy megoldása ennek az egyenletnek, azaz:
Mivel az az és közös osztója, ezért nyilván fennállnak az és oszthatóságok. Emiatt a 16.2. Tétel 7. és 6. pontja alapján valóban fennáll az alábbi oszthatóság is:
Visszafelé: Ha fennáll az oszthatóság, az azt jelenti, hogy létezik olyan egész szám, amelyre teljesül az alábbi egyenlet:
Mivel a 19.15. Tétel alapján főideálgyűrű, ezért alkalmazható a 20.11. Tétel. Ez alapján az kitüntetett közös osztóhoz léteznek olyan és egész számok, hogy teljesül az alábbi:
Ezt behelyettesíthetjük az előző egyenletbe:
A zárójelet felbontva végül ezt kapjuk:
Azaz lényegében megkaptuk az lineáris diofantoszi egyenlet egy megoldását, nevezetesen az , számpárt.
∎