Bizonyítás
Nézzük először a részgyűrűk metszetére vonatkozó állítást! Jelöljük -sel az halmazrendszerben lévő részgyűrűk metszetét. Azt kell megmutatni, hogy részgyűrű -ben. Ez a 18.15. Tétel szerint pontosan akkor teljesül, ha zárt az -beli összeadásra, szorzásra és ellentettképzésre, valamint tartalmazza az gyűrű nullelemét.
Mivel minden eleme részgyűrű, így a 18.15. Tétel miatt mindegyik tartalmazza az gyűrű nullelemét. A nullelem tehát valóban benne van ezek metszetében, azaz -ben.
Legyen most az halmaz egy tetszőleges eleme. Mivel az -beli részgyűrűk metszete, így e részgyűrűk mindegyikének szintén eleme, amelyek viszont ismét a 18.15. Tétel miatt zártak az ellentettképzésre. Így is eleme az összes -beli részgyűrűnek, vagyis valóban benne van ezek metszetében, azaz -ben.
Végül legyen és az halmaz két tetszőleges eleme. Mivel az -beli részgyűrűk metszete, így és e részgyűrűk mindegyikének szintén eleme, amelyek viszont ismét a 18.15. Tétel miatt zártak az összeadásra és szorzásra. Így az összeg, valamint az szorzat is eleme az összes -beli részgyűrűnek, vagyis valóban benne vannak ezek metszetében, azaz -ben. Az tehát valóban részgyűrű -ben, ahogyan a tétel állítja.
Most nézzük a balideálok metszetére vonatkozó állítást! Jelöljük -vel az halmazrendszerben lévő balideálok metszetét. Azt kell megmutatni, hogy balideál -ben. Ez a 18.18. Definíció szerint azt jelenti, hogy egyrészt részgyűrű -ben, másrészt akármelyik elemet balról megszorozva akármelyik elemmel, az így kapott szorzat szintén benne van -ben. Minthogy minden eleme részgyűrű -ben – hiszen balideál –, ezért a már bizonyított állítás alapján is részgyűrű -ben. Elegendő tehát csak a baloldali szorzásra vonatkozó feltételt ellenőrizni.
Tegyük fel, hogy az részgyűrű, pedig az gyűrű egy tetszőleges eleme. Mivel az -beli balideálok metszete, így e balideálok mindegyikének szintén eleme. Emiatt az szorzat is benne van az összes -beli balideálban, tehát ezek metszetében is, azaz -ben. Emiatt valóban balideál -ben.
A jobbideálok metszetére vonatkozó állítás értelemszerűen ugyanezzel a gondolatmenettel igazolható azzal a különbséggel, hogy ekkor az szorzat helyett az szorzatot kell tekinteni.
Végül a (kétoldali) ideálok metszetére vonatkozó állítás triviálisan adódik, hiszen minden (kétoldali) ideál egyszerre bal- és jobbideál.
∎