Bizonyítás
Először azt bizonyítjuk, hogy bármelyik egységszerese asszociáltja. Legyen egy tetszőleges egység, pedig legyen az elem -szorosa, azaz . Feladatunk megmutatni, hogy ekkor .
Az egyrészt a 16.1. Definíció alapján épp azt jelenti, hogy teljesül az oszthatóság. Másrészt, mivel egység, ezért a 16.5. Tétel alapján ő osztója az egységelemnek, azaz teljesül az oszthatóság is. Ez szintén a 16.1. Definíció miatt épp azt jelenti, hogy létezik olyan elem, amelyre teljesül az alábbi egyenlet:
Ha ezzel a elemmel megszorozzuk a elemet, ezt kapjuk:
Mivel azonban és szorzata épp az egységelemet adja, ezért végülis:
Ez a 16.1. Definíció miatt épp azt jelenti, hogy – az oszthatóságon kívül – teljesül a oszthatóság is. Ebből viszont a 16.9. Tétel miatt következik, hogy .
Most az ellenkező irányú implikációt is bizonyítjuk, ehhez azonban már fel kell használnunk a nullosztómentességet is. Tegyük hát fel, hogy valamely és elemek esetén teljesül az asszociáltság. Azt fogjuk megmutatni, hogy ekkor az és elemek egymás egységszeresei. Az általánosság megsértése nélkül feltehetjük, hogy , hiszen ha , akkor a 16.8. Tétel 3. pontja miatt szükségképpen , és ezek nyilván egymás egységszeresei. Így a továbbiakban feltesszük, hogy .
Mivel teljesül, és egységelemes, ezért alkalmazható a 16.9. Tétel, és így teljesülnek az és a oszthatóságok. Ez a 16.1. Definíció alapján épp azt jelenti, hogy léteznek olyan és elemek, amelyekre teljesülnek az alábbi egyenletek:
A második egyenletbe helyére az elsőt behelyettesítve, valamint a jobboldal szereplő -t az egységelemmel megszorozva ezt kapjuk:
Mivel a gyűrű nullosztómentes, ezért a 15.4. Tétel alapján mindkét oldalt egyszerűsíthetjük -val – amiről ugye az általánosság megsértése nélkül feltettük, hogy nem :
A és a tehát mindketten osztói az egységelemnek, és így a 16.5. Tétel értelmében mindketten egységek. Vagyis az és elemek valóban egymás egységszeresei.
∎