Bizonyítás

Mivel aba-b és bab-a egymás ellentettjei, ezért a cabc|a-b oszthatóság miatt a 16.2. Tétel 8. pontja alapján az alábbi oszthatóságok mind teljesülnek:

cabcba(c)ab(c)ba\begin{aligned} c&|a-b \\ c&|b-a \\ (-c)&|a-b \\ (-c)&|b-a \end{aligned}

E négy oszthatóság között biztosan van olyan, amelynek mindkét oldalán nemnegatív számok szerepelnek. Ezért az általánosság megsértése nélkül feltehetjük, hogy a cabc|a-b oszthatóság ilyen. Ha mégsem ez lenne a helyzet, akkor választunk egy olyat, amire ez teljesül, és az alábbi gondolatmenetet arra alkalmazzuk. Az általánosság megsértése nélkül feltehetjük tehát, hogy teljesülnek az alábbiak:

0c0ab\begin{aligned} 0&\leq c \\ 0&\leq a-b \end{aligned}

A második egyenlőtlenség kapcsán az alábbi két – egymást kizáró – eset lehetséges:

0=ab0<ab\begin{aligned} 0&=a-b \\ 0&\lt a-b \end{aligned}

Tegyük fel indirekt, hogy az utóbbi a helyzet. Ekkor a cabc|a-b oszthatóságra alkalmazható a 17.2. Lemma, miszerint bármely pozitív egész szám legalább akkora, mint az osztói. Azaz

cabc\leq a-b

De ez ellentmondás, hiszen a tétel szövege alapján aa és bb szigorúan kisebbek cc abszolút értékénél. De mivel cc-ről a bizonyítás elején feltettük, hogy nemnegatív, ezért az abszolútérték-függvény 17.19. Definíciója miatt aa és bb szigorúan kisebbek magánál cc-nél is. Így – lévén hogy mindketten nemnegatívak – a különbségük méginkább szigorúan kisebb cc-nél.

A fentiekből az következik, hogy a cabc|a-b oszthatóság csak a 0=ab0=a-b esetben teljesülhet. Ebből viszont a=ba=b következik, ahogyan a tétel állítja.