Bizonyítás

Mivel a-b és b-a egymás ellentettjei, ezért a c|a-b oszthatóság miatt a 16.2. Tétel 8. pontja alapján az alábbi oszthatóságok mind teljesülnek:

\begin{aligned} c&|a-b \\ c&|b-a \\ (-c)&|a-b \\ (-c)&|b-a \end{aligned}

E négy oszthatóság között biztosan van olyan, amelynek mindkét oldalán nemnegatív számok szerepelnek. Ezért az általánosság megsértése nélkül feltehetjük, hogy a c|a-b oszthatóság ilyen. Ha mégsem ez lenne a helyzet, akkor választunk egy olyat, amire ez teljesül, és az alábbi gondolatmenetet arra alkalmazzuk. Az általánosság megsértése nélkül feltehetjük tehát, hogy teljesülnek az alábbiak:

\begin{aligned} 0&\leq c \\ 0&\leq a-b \end{aligned}

A második egyenlőtlenség kapcsán az alábbi két – egymást kizáró – eset lehetséges:

\begin{aligned} 0&=a-b \\ 0&\lt a-b \end{aligned}

Tegyük fel indirekt, hogy az utóbbi a helyzet. Ekkor a c|a-b oszthatóságra alkalmazható a 17.2. Lemma, miszerint bármely pozitív egész szám legalább akkora, mint az osztói. Azaz

c\leq a-b

De ez ellentmondás, hiszen a tétel szövege alapján a és b szigorúan kisebbek c abszolút értékénél. De mivel c-ről a bizonyítás elején feltettük, hogy nemnegatív, ezért az abszolútérték-függvény 17.19. Definíciója miatt a és b szigorúan kisebbek magánál c-nél is. Így – lévén hogy mindketten nemnegatívak – a különbségük méginkább szigorúan kisebb c-nél.

A fentiekből az következik, hogy a c|a-b oszthatóság csak a 0=a-b esetben teljesülhet. Ebből viszont a=b következik, ahogyan a tétel állítja.

∎