Bizonyítás
Először a 3. tulajdonságot igazoljuk, mert ez a kulcs a többihez. Legyen n tetszőleges egész szám, és alkalmazzunk először a k\geq 0 értékekre vonatkozó teljes indukciót. Indukciós feltétel: valamilyen k\geq 0-ra már teljesül az állítás. Indukciós lépés: megmutatjuk, hogy ebben az esetben k+1-re is teljesül:
Itt a harmadik sor az indukciós feltételből következik, az első sorban pedig a 24.10. Lemmát használtuk fel, méghozzá m=k+1 helyettesítéssel. Eszerint ugyanis:
Ha mindkét oldalt jobbról meszorozzuk a-val, akkor valóban megkapjuk az első sorban használt a^ka=a^{k+1} azonosságot. Ehhez hasonlóan a negyedik sorban szintén a 24.10. Lemmát használtuk fel, ám ezúttal az m=n+k+1 helyettesítéssel.
A k\geq 0 értékekre tehát már áll az indukciós dominósor. Ennek tükörképeként most alkalmazzunk a k\leq 0 értékekre vonatkozó teljes indukciót, azaz állítsuk fel a dominósort a negatív irányba is. Indukciós feltétel: valamilyen k\leq 0-ra már teljesül az állítás. Indukciós lépés: megmutatjuk, hogy ebben az esetben k-1-re is teljesül:
Itt a harmadik sor megint az indukciós feltételből következik, az első és a negyedik sorban pedig közvetlenül alkalmaztuk a 24.10. Lemmát m=k valamint m=n+k helyettesítésekkel.
Mindkét irányban felállítottuk az indukciós dominósort, amiket most a k=0 eset igazolásával le is döntünk:
Ezután a másik három tulajdonság már könnyen adódik. Ezek technikai részleteit az alábbiakban közöljük:
A 4. tulajdonság
Azt kell megmutatnunk, hogy a^n és a^{-n} egymás inverzei. Ez azonnal adódik a 3. tulajdonságból:
A 2. tulajdonság
Legyen n tetszőleges egész szám. Ha k=0, akkor triviálisan teljesül az állítás:
Ha k\gt 0, akkor a 24.9. Definíció miatt és a 3. tulajdonság ismételt alkalmazásával kapjuk az állítást:
Végül, ha k\lt 0, akkor -k\gt 0, és így:
Itt az első sorban a 24.9. Definíciót alkalmaztuk a k negatív kitevőre. A második sor a már bizonyított 4. tulajdonságból következik. Mivel -k pozitív, és pozitív kitevőkre már igazoltuk a 2. tulajdonságot, ezért azt felhasználhattuk a harmadik sorban. Végül a negyedik sorban csak egy egyszerű algebrai átalakítást végeztünk.
Az 1. tulajdonság
Pozitív n-re a 18.8. Tételben már igazoltuk az állítást. Ha n=0, akkor pedig triviálisan teljesül, ugyanis:
Ha n negatív, akkor -n pozitív, és így:
Itt az első sorban a 4. tulajdonságot használtuk fel. Mivel -n pozitív, és pozitív kitevőkre már igazoltuk az 1. tulajdonságot, ezért azt felhasználhattuk a második sorban. A harmadik sorban a 24.2. Tétel alapján jártunk el, majd a negyedik sorban ismét a 4. tulajdonságot használtuk fel. Végül az utolsó lépés abból következik, hogy a tétel szövege alapján a és b most felcserélhetők egymással.
∎