Bizonyítás

Először a tétel első felét bizonyítjuk, tehát most adott, hogy RR nullosztómentes. Az 1. tulajdonság igazolásához tegyük fel, hogy

ac=bcac=bc

Az egyenlet mindkét oldalához adjuk hozzá bcbc ellentettjét, amely ugye a 3. gyűrűaxióma miatt létezik:

ac+((bc))=0ac+(-(bc))=0

A baloldal második tagja a 15.1. Tétel 3. pontja miatt így is írható:

ac+(b)c=(bc)=0ac+\underbrace{(-b)c}_{=-(bc)}=0

Az egyenlet baloldala a disztributivitási szabály miatt átírható erre:

(a+(b))c=0(a+(-b))c=0

Mivel RR nullosztómentes, ezért nem létezik benne jobboldali nullosztó, így cc sem lehet az. Ez a 15.3. Definíció miatt azt jelenti, hogy a fenti egyenlet csak akkor teljesülhet, ha

a+(b)=0a+(-b)=0

Mindkét oldalhoz bb-t adva megkapjuk a tételben szereplő 1. tulajdonságot, azaz valóban: a=ba=b. A 2. tulajdonság ugyanezen a módon igazolható, csak ekkor a másik disztributivitási szabályt és a baloldali nullosztó fogalmát kell felhasználni.

Most bizonyítjuk a tétel megfordítását. Tegyük fel indirekt, hogy teljesül mindkét tulajdonság az RR gyűrűre, ám RR mégsem nullosztómentes.

Az, hogy teljesül az 1. tulajdonság ugye azt jelenti, hogy tetszőleges aa, bb és c0c\neq 0 elemek esetén az ac=bcac=bc állításból következik az a=ba=b állítás. A b=0b=0 speciális esetben ez azt jelenti, hogy az ac=0cac=0c állításból – és így a 15.1. Tétel 1. pontja miatt az ac=0ac=0 állításból – következik az a=0a=0 állítás. Ez a 15.3. Definíció miatt ez épp azt jelenti, hogy RR-ben nem létezik jobboldali nullosztó, hiszen a0a\neq 0 esetben cc épp ilyen tulajdonságú elem lenne.

A 2. tulajdonság teljesülése ugyanilyen gondolatmenetet követve azt jelenti, hogy RR-ben nem létezik baloldali nullosztó sem. Ez viszont a 15.3. Definíció alapján épp azt jelenti, hogy RR mégis nullosztómentes.