Bizonyítás

A 19.2. Definíció utáni megjegyzés 3. és 5. pontjai alapján a \sube reláció reflexív és antiszimmetrikus. Így már csak azt kell megmutatni, hogy teljesül a tranzitivitás is, azaz S\mathcal{S} tetszőleges AA, BB és CC elemei esetén ha ABA\sube B és BCB\sube C, akkor ACA\sube C. Ez viszont könnyedén adódik a részhalmaz definíciójából.

Legyen ugyanis xx egy tetszőleges elem az SS alaphalmazban. Mivel ABA\sube B, ezért ha xAx\in A teljesül, akkor xBx\in B is teljesül. Ugyanakkor BCB\sube C is igaz, ezért egyúttal xCx\in C is teljesül. Mivel azt kaptuk, hogy xAx\in A-ból következik xCx\in C, ezért valóban ACA\sube C.

Most térjünk át a \sub relációra vonatkozó állításokra. Ez nyilvánvalóan nem reflexív, ugyanis AAA\sub A a 19.2. Definíció alapján azt jelentené, hogy AAA\sube A és AAA\neq A. Ez utóbbi nyilván lehetetlen, mivel minden halmaz azonos önmagával. De antiszimmetrikus sem lehet, máskülönben a 12.11. Definíció miatt ABA\sub B és BAB\sub A esetén A=BA=B következne. Ez ugye lehetetlen, mert például ABA\sub B azt jelenti, hogy ABA\sube B és ABA\neq B.

Végül megmutatjuk, hogy \sub tranzitív. Tegyük fel, hogy ABA\sub B és BCB\sub C. Ezek a feltételek a 19.2. Definíció alapján azt jelentik, hogy egyrészt ABA\sube B és BCB\sube C, másrészt pedig ABA\neq B és BCB\neq C. Az első két feltételből a \sube reláció már bizonyított tranzitivitása miatt ACA\sube C következik, tehát a \sub reláció tranzitivitásához elegendő azt megmutatni, hogy ACA\neq C.

A BCB\sube C tartalmazás miatt egyrészt tudjuk, hogy BB minden eleme CC-nek is eleme. Másrészt BCB\neq C miatt azt is tudjuk, hogy CC-nek van olyan xx eleme, ami viszont nem eleme BB-nek, azaz xBx\notin B. Azt kell igazolni, hogy xAx\notin A is igaz. Ez viszont nyilvánvaló, máskülönben ABA\sube B miatt xBx\in B mégiscsak teljesülne, ami ellentmondás. A \sub-val jelölt szigorú tartalmazási reláció tehát valóban tranzitív.