Bizonyítás
Azt, hogy az esetleges egységelem egy gyűrűben mindig egység, már láttuk a 16.3. Definíciója utáni megjegyzésben. Így csak azt kell megmutatni, hogy ha létezik egység, akkor szükségképpen léteznie kell egységelemnek is.
Az, hogy egy elem egység, a 16.3. Definíciója alapján azt jelenti, hogy minden elem az elem többszöröse, amit a 16.1. Definíció szerint úgy is mondhatunk, hogy minden elemhez létezik olyan elem, hogy
Vagyis minden elem – és így speciálisan maga is – az elem többszöröse:
Most vizsgáljuk meg közelebbről ezt az -hoz talált elemet. Nézzük meg, hogy mi történik, ha ezzel az elemmel megszorzunk egy tetszőleges elemet:
Ugye azt mondtuk, hogy az -nak minden elem a többszöröse, így speciálisan ez a tetszőleges elem is. Létezik tehát olyan -hez tartozó elem, amelynek a segítségével kifejezhető többszöröseként:
De ekkor a 14.12. Definícióban szereplő 4. gyűrűaxióma, valamint – kommutatív gyűrűről lévén szó – a 6. gyűrűaxióma miatt ez a kifejezés tetszőlegesen átzárójelezhető, a tényezők pedig tetszőleges sorrendben felírhatók, ezért ezt így is írhatjuk:
Azt viszont már láttuk, hogy az kifejezés épp -val egyenlő, ezért:
Azt kaptuk tehát, hogy ha az imént megvizsgált elemmel bármilyen elemet megszorzunk, akkor az eredmény lesz. Ez a 14.7. Definíció alapján épp azt jelenti, hogy valóban a gyűrű szorzásának neutrális eleme, más szavakkal ő nem más, mint a gyűrű egységeleme.
∎