Bizonyítás
Kezdjük az 1. állítás igazolásával. Mivel x\leq s(n), ezért az alábbi két eset lehetséges:
Tegyük fel indirekt, hogy a tétel állításával szemben a második eset áll fenn, azaz:
Ekkor az egész számok rendezésének a 15.18. Tételben szereplő definíciója alapján léteznek olyan k_1\neq 0 és k_2\neq 0 természetes számok, hogy teljesül az alábbi:
A 11.4. Definíció 2. pontja alapján ez így írható:
Az egyenlet mindkét oldalát egyszerűsíthetjük n-nel a 12.18. Lemma miatt:
Mivel k_1\neq 0, ezért a 11.1. Definíció 3. pontja miatt létezik olyan k_0 természetes szám, amelynek épp k_1 a rákövetkezője, azaz s(k_0)=k_1. Ekkor az egyenlet így írható:
Ismét a 11.4. Definíció 2. pontja, valamint az összeadás kommutativitása miatt ez így is írható:
A 11.1. Definíció 2. pontja alapján ekkor:
Végül alkalmazhatjuk a 12.19. Lemmát, mely szerint ez csak akkor lehetséges, ha teljesülnek az alábbiak:
Ez viszont ellentmond annak, hogy k_2\neq 0, vagyis az indirekt feltevésünk hibás volt, és így kizárólag csak az alábbi eset fordulhat elő, ahogy a tétel állítja:
Most igazoljuk a 2. állítást. Mivel n\leq x, ezért az alábbi két eset lehetséges:
Tegyük fel indirekt, hogy a tétel állításával szemben a második eset áll fenn, azaz:
Erről viszont az 1. állítás kapcsán már láttuk, hogy lehetetlen.
∎