Megjegyzés

Az 1. tulajdonság visszafele nem teljesül. Azaz önmagában abból, hogy minden elem osztója önmagának még nem következik, hogy létezik egységelem is a gyűrűben. Ehhez már kell a nullosztómentesség is, azonban nullosztómentes esetben már a 2. tulajdonságban szereplő gyengébb feltétel is kikényszeríti az egységelem létezését.

Példaként mutatunk egy olyan RR kommutatív gyűrűt, amelyben minden elem osztója önmagának, ennek ellenére nem egységelemes. Ennek a furcsa gyűrűnek olyan 11-esekből és 00-kból álló sorozatok az elemei, amelyekben csak véges sok 11-es van. Íme két példa ilyen sorozatokra:

(0,1,1,0,0,0,0,0,0,0,)(1,0,1,1,0,0,0,0,0,0,)\begin{aligned} (0,1,1,0,0,0,0,0,0,0,\dots) \\ (1,0,1,1,0,0,0,0,0,0,\dots) \end{aligned}

Fontos az a kikötés, hogy csak véges sok 11-es szerepelhet ezekben a sorozatokban. Például az alábbi két sorozat nem eleme RR-nek, mert mindkettőben végtelen sok 11-es szerepel:

(0,1,0,1,1,1,1,1,1,1,)(1,0,1,0,1,0,1,0,1,0,)\begin{aligned} (0,1,0,1,1,1,1,1,1,1,\dots) \\ (1,0,1,0,1,0,1,0,1,0,\dots) \end{aligned}

A gyűrűn értelmezünk két műveletet is. Két RR-beli sorozat "összege", illetve "szorzata" egy olyan sorozat lesz, amelynek ii-edik elemét úgy kapjuk, hogy a két bemeneti sorozat ii-edik elemét egymással "összeadjuk", illetve "összeszorozzuk" az alábbi műveleti táblák segítségével:

0+0=00+1=11+0=11+1=000=001=010=011=1\begin{array}{rr}{ \begin{aligned} 0+0&=0 \\ 0+1&=1 \\ 1+0&=1 \\ 1+1&=0 \end{aligned}} & & & {\begin{aligned} 0\cdot 0&=0 \\ 0\cdot 1&=0 \\ 1\cdot 0&=0 \\ 1\cdot 1&=1 \end{aligned}} \end{array}

Az így definiált, sorozatok közötti "összeadást" a \oplus, míg a "szorzást" a \odot szimbólummal fogjuk jelölni. Tehát például:

(1,0,1,0,)(0,1,1,0,)=(1,1,0,0,)(1,0,1,0,)(0,1,1,0,)=(0,0,1,0,)\begin{aligned} (1,0,1,0,\dots)&\oplus (0,1,1,0,\dots)=(1,1,0,0,\dots) \\ (1,0,1,0,\dots)&\odot (0,1,1,0,\dots)=(0,0,1,0,\dots) \end{aligned}

Az Olvasóra bízzuk annak átgondolását, hogy RR ezekkel a műveletekkel valóban egy kommutatív gyűrűt alkot, amelyben a csupa 00-kból álló (0,0,0,)(0,0,0,\dots) sorozat a nullelem. Vegyük észre, hogy a \odot művelet fenti értelmezése alapján egy adott pozícióban lévő szám csak akkor nem változik a "szorzás" hatására, ha a "szorzó tényezőben" az adott pozícióban 11-es van. Így egységelemként csak a csupa 11-esekből álló (1,1,1,)(1,1,1,\dots) sorozat jöhetne szóba. Ez azonban végtelen sok 11-est tartalmaz, és így a kikötésünk miatt nem eleme RR-nek, azaz RR-ben valóban nincs egységelem.

Igaz továbbá az is, hogy RR nem nullosztómentes, hiszen például az alábbi két nemnulla sorozat "szorzata" a nullelem:

(1,0,1,0,)(0,1,0,1,)=(0,0,0,0,)(1,0,1,0,\dots)\odot (0,1,0,1,\dots)=(0,0,0,0,\dots)

Viszont érdekes módon – annak ellenére, hogy nincs egységelemRR minden eleme osztója önmagának, hiszen ha bármelyik xx sorozatot önmagával "megszorozzuk", akkor az eredmény xx. Például:

(0,1,1,0,)=x(0,1,1,0,)=x=(0,1,1,0,)=x\underbrace{(0,1,1,0,\dots)}_{=x}\odot \underbrace{(0,1,1,0,\dots)}_{=x} = \underbrace{(0,1,1,0,\dots)}_{=x}