Megjegyzés
Az 1. tulajdonság visszafele nem teljesül. Azaz önmagában abból, hogy minden elem osztója önmagának még nem következik, hogy létezik egységelem is a gyűrűben. Ehhez már kell a nullosztómentesség is, azonban nullosztómentes esetben már a 2. tulajdonságban szereplő gyengébb feltétel is kikényszeríti az egységelem létezését.
Példaként mutatunk egy olyan kommutatív gyűrűt, amelyben minden elem osztója önmagának, ennek ellenére nem egységelemes. Ennek a furcsa gyűrűnek olyan -esekből és -kból álló sorozatok az elemei, amelyekben csak véges sok -es van. Íme két példa ilyen sorozatokra:
Fontos az a kikötés, hogy csak véges sok -es szerepelhet ezekben a sorozatokban. Például az alábbi két sorozat nem eleme -nek, mert mindkettőben végtelen sok -es szerepel:
A gyűrűn értelmezünk két műveletet is. Két -beli sorozat "összege", illetve "szorzata" egy olyan sorozat lesz, amelynek -edik elemét úgy kapjuk, hogy a két bemeneti sorozat -edik elemét egymással "összeadjuk", illetve "összeszorozzuk" az alábbi műveleti táblák segítségével:
Az így definiált, sorozatok közötti "összeadást" a , míg a "szorzást" a szimbólummal fogjuk jelölni. Tehát például:
Az Olvasóra bízzuk annak átgondolását, hogy ezekkel a műveletekkel valóban egy kommutatív gyűrűt alkot, amelyben a csupa -kból álló sorozat a nullelem. Vegyük észre, hogy a művelet fenti értelmezése alapján egy adott pozícióban lévő szám csak akkor nem változik a "szorzás" hatására, ha a "szorzó tényezőben" az adott pozícióban -es van. Így egységelemként csak a csupa -esekből álló sorozat jöhetne szóba. Ez azonban végtelen sok -est tartalmaz, és így a kikötésünk miatt nem eleme -nek, azaz -ben valóban nincs egységelem.
Igaz továbbá az is, hogy nem nullosztómentes, hiszen például az alábbi két nemnulla sorozat "szorzata" a nullelem:
Viszont érdekes módon – annak ellenére, hogy nincs egységelem – minden eleme osztója önmagának, hiszen ha bármelyik sorozatot önmagával "megszorozzuk", akkor az eredmény . Például:
♣