22.6. Tétel

Gyűrűk direkt szorzata

Legyenek R1R_1, R2R_2, ..., RnR_n tetszőleges gyűrűk, és értelmezzünk két műveletet az R1×R2××RnR_1\times R_2\times \ldots \times R_n halmaz tetszőleges (a1;a2;;an)(a_1;a_2;\ldots;a_n) és (b1;b2;;bn)(b_1;b_2;\ldots;b_n) elemei között az alábbi módon:

(a1;a2;;an)(b1;b2;;bn)=(a1+b1;a2+b2;;an+bn)(a1;a2;;an)(b1;b2;;bn)=(a1b1;a2b2;;anbn)\begin{aligned} (a_1;a_2;\ldots;a_n)\oplus (b_1;b_2;\ldots;b_n)&=(a_1+b_1;a_2+b_2;\ldots;a_n+b_n) \\ (a_1;a_2;\ldots;a_n)\odot (b_1;b_2;\ldots;b_n)&=(a_1\cdot b_1;a_2\cdot b_2;\ldots;a_n\cdot b_n) \end{aligned}

A \oplus illetve a \odot műveleteket tehát úgy kell elvégezni, hogy az azonos pozícióban lévő komponensek összegeit illetve szorzatait képezzük a megfelelő gyűrűkben.

Ekkor az R1×R2××RnR_1\times R_2\times \ldots \times R_n halmaz szintén egy gyűrűt alkot ezzel a két művelettel. Ezt a gyűrűt az R1R_1, R2R_2, ..., RnR_n gyűrűk direkt szorzatának, vagy szorzatgyűrűjének nevezzük. E szorzatgyűrű nulleleme egy olyan rendezett nn-es, amelynek minden komponensében a megfelelő gyűrű nulleleme áll. Azaz:

0R1×R2××Rn=(0R1;0R2;;0Rn)0_{R_1\times R_2\times \ldots \times R_n}=(0_{R_1};0_{R_2};\ldots;0_{R_n})

A szorzatgyűrű egy tetszőleges (a1;a2;;an)(a_1;a_2;\ldots;a_n) elemének (a1;a2;;an)\ominus (a_1;a_2;\ldots;a_n)-nel jelölt ellentettjét úgy kapjuk meg, hogy vesszük minden komponens ellentettjét a megfelelő gyűrűben. Azaz:

(a1;a2;;an)=(a1;a2;;an)\ominus (a_1;a_2;\ldots;a_n)=(-a_1;-a_2;\ldots;-a_n)