Bizonyítás
A 3. Peano-axióma kimondja, hogy legalább egy természetes szám létezik, nevezetesen a . Felfedeztük tehát az első természetes számot.
Az 1. axióma szerint minden természetes számnak létezik rákövetkezője, így a -nak is, méghozzá . Ez a -tól különböző kell legyen, hiszen a a 3. axióma miatt semmilyen természetes számnak sem rákövetkezője, így saját magának sem, vagyis . Felfedeztünk tehát a második természetes számot, nevezetesen az -t.
A tétel bizonyításához azt kell belátni, hogy ezeket az újabb és újabb felfedezéseket vég nélkül folytathatjuk.
Jelöljük most -szel a legutóbbi lépésben felfedezett természetes számot. Az 1. axióma miatt minden természetes számnak létezik rákövetkezője, így nyilván -nek is, méghozzá . Ez minden eddig felfedezett természetes számtól különböző kell legyen. A -tól a a 3. axióma miatt különbözik, amely kimondja, hogy a semmilyen természetes számnak nem lehet rákövetkezője, így -nek sem, vagyis .
De -nek különböznie kell az összes többi, már felfedezett természetes számtól is, hiszen azokhoz korábban már eljutottunk a -ból kiindulva, a rákövetkezést követve. Márpedig ha korábban már eljutottunk hozzájuk, akkor a 2. axióma miatt -ből már nem juthatunk vissza egyikhez sem. Így tehát egy újabb felfedezett természetes szám. Ugyanezzel a gondolatmenettel újabb és újabb természetes számokat fedezhetünk fel, amelyek mind különbözőek lesznek az addig már felfedezettektől.
Másként fogalmazva a természetes számok halmazának valóban végtelen sok eleme van.
∎