18.6. Definíció

Gyűrűhomomorfizmus

Legyen adva egy és egy gyűrű, továbbá egy

függvény a két gyűrű alaphalmaza között.

Tegyük fel továbbá, hogy tetszőleges -beli és elemekre teljesülnek az alábbi követelmények:

Ekkor az függvényt gyűrűhomomorfizmusnak nevezzük.

Amennyiben minden eleme legalább egy -beli elemhez hozzá van rendelve által, akkor -et szürjektív gyűrűhomomorfizmusnak (vagy gyűrűráképzésnek) nevezzük. Ez a szituáció látható a 18.2. ábrán.

Szürjektív gyűrűhomomorfizmus (ráképzés)
18.2. ábra: Szürjektív gyűrűhomomorfizmus (ráképzés)

Amennyiben minden eleme legfeljebb egy -beli elemhez van hozzárendelve által, akkor -et injektív gyűrűhomomorfizmusnak (vagy gyűrűbeágyazásnak) nevezzük. Ez a szituáció látható a 18.3. ábrán.

Injektív gyűrűhomomorfizmus (beágyazás)
18.3. ábra: Injektív gyűrűhomomorfizmus (beágyazás)

Amennyiben minden eleme pontosan egy -beli elemhez van hozzárendelve által, akkor -et bijektív gyűrűhomomorfizmusnak (vagy gyűrűizomorfizmusnak) nevezzük. Ez a szituáció látható a 18.4. ábrán.

Gyűrűizomorfizmus
18.4. ábra: Gyűrűizomorfizmus

Ilyenkor azt mondjuk, hogy az és az gyűrű izomorf egymással. Ezt így jelöljük: