18.6. Definíció

Gyűrűhomomorfizmus

Legyen adva egy (R,+,\cdot) és egy (S,\oplus,\odot) gyűrű, továbbá egy

f:R\to S

függvény a két gyűrű alaphalmaza között.

Tegyük fel továbbá, hogy tetszőleges R-beli a és b elemekre teljesülnek az alábbi követelmények:

\begin{aligned} f(a+b)&=f(a)\oplus f(b)\\ f(a\cdot b)&=f(a)\odot f(b) \end{aligned}

Ekkor az f függvényt gyűrűhomomorfizmusnak nevezzük.

Amennyiben S minden eleme legalább egy R-beli elemhez hozzá van rendelve f által, akkor f-et szürjektív gyűrűhomomorfizmusnak (vagy gyűrűráképzésnek) nevezzük. Ez a szituáció látható a 18.2. ábrán.

Szürjektív gyűrűhomomorfizmus (ráképzés)
18.2. ábra: Szürjektív gyűrűhomomorfizmus (ráképzés)

Amennyiben S minden eleme legfeljebb egy R-beli elemhez van hozzárendelve f által, akkor f-et injektív gyűrűhomomorfizmusnak (vagy gyűrűbeágyazásnak) nevezzük. Ez a szituáció látható a 18.3. ábrán.

Injektív gyűrűhomomorfizmus (beágyazás)
18.3. ábra: Injektív gyűrűhomomorfizmus (beágyazás)

Amennyiben S minden eleme pontosan egy R-beli elemhez van hozzárendelve f által, akkor f-et bijektív gyűrűhomomorfizmusnak (vagy gyűrűizomorfizmusnak) nevezzük. Ez a szituáció látható a 18.4. ábrán.

Gyűrűizomorfizmus
18.4. ábra: Gyűrűizomorfizmus

Ilyenkor azt mondjuk, hogy az R és az S gyűrű izomorf egymással. Ezt így jelöljük:

R\simeq S

♣